Szösszenetek

Egy tengerparti sétány, ahol a luxushotelek márványlapjai és a porban ülo csövesek között mindössze néhány méter a távolság. Egy hófehér ruhás milliárdos, aki egy koldus mellé huppan, aranyláncot akaszt a nyakába, és közös szivart gyújt vele. Egy pillanatig csodának tunik minden. Aztán a világ visszarendezodik a maga szokott, rideg kerékvágásába. A Szösszenetek tíz rövid, éles és sokszor kíméletlenül ironikus történet gyujteménye.
Máté István-Mátyás nem mesél hosszan, nem magyaráz, nem moralizál hangosan. Csak felvillant egy-egy jelenetet, egy abszurd pillanatot, egy torz tükröt, amelyben az olvasó egyszerre nevet és feszeng. Van itt cserediák, aki a számítógép helyett hosszú disznókat kap látványosságként. Van medencében úszkáló úriember, aki képtelen elszakadni a szemközti homokban evo-alvó csövestol. Van királyfi, aki új, igazságosabb országot akar építeni a kitaszítottaknak, és közben saját magát is elveszíti.
Van falusi kútba mászó Kálmán, akit senki sem tud - és igazából senki sem akar - kimenteni. Van két erdei lény, Himpiri és Pimpiri, akik meséiket szeretnék kiadatni, de csak makkjuk van, nem dollárjuk. És van a betonrengeteg utolsó panelházának lakója, aki egy talpalatnyi igazi fuért hagyja el az egész rendszert. Ezek a szösszenetek a gazdag és a szegény, a látszat és a valóság, a jóság és a közöny, a média-csoda és a másnapi feledés határain egyensúlyoznak.
Hol abszurd humorral, hol keseru szatirikus éllel, hol csendesebb, szinte mesei hangon. A nyelv nyers, élo, helyenként durva, de mindig pontos. Nem akar tetszeni. Inkább azt akarja, hogy az olvasó egy pillanatra megálljon, és elgondolkodjon: mi is az a "normális", amit annyira megszoktunk?Ha szereted a rövid, suru, nem kényelmes, mégis magával ragadó prózát, amely nevetésre és kényelmetlen felismerésre is kényszerít, akkor a Szösszenetek neked való.
Egy könyv azoknak, akik nem riadnak vissza attól, ha a csoda csak pillanatnyi, a rendszer pedig mindig visszarendezodik - de azért mégis érdemes elmesélni.