En cours de chargement...
Az e-könyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysiker? Világhíres fest?k cím? sorozat azonos cím? kötetének szöveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Toulouse-Lautrec, az antikonformista, a konvenciókra fittyet hányó m?vész szerepét teljesen tudatosan vette magára, m?veinek keresettebb, kifinomultabb hedonizmusában aprólékosan kidolgozott perverz és dekadens elemek és tónusok egyaránt jellemz?ek.
Lautrec groteszk m?veiben Párizs, a menthetetlenül dekadens város mítosza emelkedik m?vészi magaslatokba. A Fények városát a kortárs német m?vészettörténész, Julius Meier-Graefe - aki egyébként az 1890-es években igen sokat tett Toulouse-Lautrec nemzetközi elismertetéséért - 1899-ben így jellemezte: "Franciaország, e nagyszer? és balvégzet? ország ma egy rogyadozó bálteremhez hasonlít, ahol a leggyalázatosabb b?nöket és a heroikus tetteket egymás mellett, sokszor talán egyazon emberek követik el.
A bálterem már lángra kapott, de a mélyén Lautrec múzsája még utolsó, fenségesen torz ördögi kánkánját ropja." E dekadens bálterem m?vésze, s ugyanakkor egyik árnya maga Lautrec, akit - akárcsak a sorvadásos Aubrey Beardsley - fogyatékosságával már testi valójában is a dekadens századvég, a fin de siècle él? szimbólumának lehetne tekinteni.
