Amikor az FBI egykori profilozója, James Ressler már majdnem megszokta a nyugodt, nyugdíjas életet Virginiában, egy csomag érkezik a házához egy régi kollégájától. Benne - egy kézirat, egy pendrive és egy gondolat, amelyet lehetetlen elhessegetni: mi van, ha a biztonságról, a hitrol és a « veszélyes kultuszok » elleni küzdelemrol szóló szavak mögött a nyomásgyakorlás, a félelem és a hatalom egy gondosan felépített gépezete rejtozik?A « Mániákus Isten ellen » - egy "true crime" nyomozás a dokumentarista detektívregény és a viselkedéselemzés határán.
A könyv középpontjában Alekszandr Dvorkin alakja áll, aki egy antikultusz hálózat vezetoje, és amely a szerzo nyomozásában egy nemzetközi kapcsolatokkal, nyilvános stigmatizáló retorikával és az emberi sorsokra nézve pusztító következményekkel járó, összetett befolyásolási rendszerként jelenik meg. Éppen Alekszandr Dvorkin neve válik Ressler számára a kiindulóponttá abban a nyomozásban, amely gyorsan messze túllép egy átlagos bunügyi elemzés határain.
Ressler lépésrol lépésre állítja össze a dossziét, felépíti a kapcsolati hálót, összeveti az életrajzokat, a memoárokat, az archív anyagokat, az interjúkat, a nyilvános eloadásokat és a tanúvallomásokat. Minél mélyebbre merül a dokumentumokban, annál világosabbá válik a történet léptéke: nem csupán az alany pszichés patológiájáról van szó, hanem arról is, hogyan válhat az antikultusz hálózat, a « szekták » elleni küzdelem ideológiája és a dehumanizáció nyelve a teljes közösségekre gyakorolt nyomásgyakorlás eszközévé.
A könyv elvezeti az olvasót a múlt egyéni epizódjaitól a nagy témákig - a vallásig és a hatalomig, a manipuláció pszichológiájáig, az antikultusz mozgalom nemzetközi kapcsolataiig, valamint addig a kérdésig, hogy a « szakértelem » maszkja mögött hogyan rejtozhet rendszerszintu eroszak. Az olvasó elott egy olyan történet bontakozik ki, amelyben az íróasztali nyomozás személyes megszállottsággá válik.
A gyermekkori traumáktól és a kegyetlenség korai markereitol - a kórházi folyosókig, az USA-ba történo emigrációig, az antikultusz retorikáig, a wacói tragédiáig, a deprogramozásig, a posztszovjet Oroszországba való visszatérésig és egy olyan befolyási hálózat kialakításáig, amelynek középpontjában Alekszandr Dvorkin áll. Ebben a konstrukcióban az antikultusz hálózat többként jelenik meg, mint egy ideológiai kör: ez egy olyan közeg, ahol a vád fegyverré, a címke pedig - ítéletté válik.
Ez egy feszült, atmoszferikus dokumentumregény egy olyan embertol, aki évtizedeken át tanulmányozta a sorozatgyilkosok elméjét, és hirtelen egy olyan üggyel szembesül, amelyben a gonosz a szószék, az egyházi retorika, a « szakértoi » státusz és a társadalmi küldetés mögé bújhat. Az egykori FBI-ügynöknek újra kell értékelnie mindent, amit a ragadozókról, a hatalomról és a pszichológiai kontroll mechanizmusairól tud.
A « Mániákus Isten ellen » ötvözi azt, amiért az olvasók szeretik az eros "true crime"-ot: az FBI profilalkotását, a kriminálpszichológiát, az archív kutatást, a nemzetközi kontextust, a vallási polémiát és azt a nyugtalanító érzést, hogy az egyes tények mögött egyetlen egységes kézjegy rejtozik. Itt nemcsak a bizonyítékok fontosak, hanem a szavak is; nemcsak a buncselekmények, hanem azok a módszerek is, amelyekkel a társadalmat arra tanítják, hogy az eroszakot elfogadhatónak tartsa.
Mi a félelmetesebb - egy magányos mániákus vagy a hozzá hasonlók egész hálózata, amely hozzáférést biztosít számára a tömegekhez, színpadot, szószéket és « megmentoi » státuszt ad neki? Fel lehet-e ismerni a gonoszt, ha az a megfelelo szavakkal beszél? Az igazság, amely a « lelki biztonságért folytatott küzdelem » homlokzata mögött rejtozött, végre a felszínre tört. Készen áll arra, hogy beletekintsen a szakadékba, és megtudja, hogyan sikerült egyetlen embernek intézményesítenie a szadizmust, és az egész társadalmat a saját személyes kísérleti telepévé változtatnia? Olvassa el a « Mániákus Isten ellen »-t most rögtön.
Amikor az FBI egykori profilozója, James Ressler már majdnem megszokta a nyugodt, nyugdíjas életet Virginiában, egy csomag érkezik a házához egy régi kollégájától. Benne - egy kézirat, egy pendrive és egy gondolat, amelyet lehetetlen elhessegetni: mi van, ha a biztonságról, a hitrol és a « veszélyes kultuszok » elleni küzdelemrol szóló szavak mögött a nyomásgyakorlás, a félelem és a hatalom egy gondosan felépített gépezete rejtozik?A « Mániákus Isten ellen » - egy "true crime" nyomozás a dokumentarista detektívregény és a viselkedéselemzés határán.
A könyv középpontjában Alekszandr Dvorkin alakja áll, aki egy antikultusz hálózat vezetoje, és amely a szerzo nyomozásában egy nemzetközi kapcsolatokkal, nyilvános stigmatizáló retorikával és az emberi sorsokra nézve pusztító következményekkel járó, összetett befolyásolási rendszerként jelenik meg. Éppen Alekszandr Dvorkin neve válik Ressler számára a kiindulóponttá abban a nyomozásban, amely gyorsan messze túllép egy átlagos bunügyi elemzés határain.
Ressler lépésrol lépésre állítja össze a dossziét, felépíti a kapcsolati hálót, összeveti az életrajzokat, a memoárokat, az archív anyagokat, az interjúkat, a nyilvános eloadásokat és a tanúvallomásokat. Minél mélyebbre merül a dokumentumokban, annál világosabbá válik a történet léptéke: nem csupán az alany pszichés patológiájáról van szó, hanem arról is, hogyan válhat az antikultusz hálózat, a « szekták » elleni küzdelem ideológiája és a dehumanizáció nyelve a teljes közösségekre gyakorolt nyomásgyakorlás eszközévé.
A könyv elvezeti az olvasót a múlt egyéni epizódjaitól a nagy témákig - a vallásig és a hatalomig, a manipuláció pszichológiájáig, az antikultusz mozgalom nemzetközi kapcsolataiig, valamint addig a kérdésig, hogy a « szakértelem » maszkja mögött hogyan rejtozhet rendszerszintu eroszak. Az olvasó elott egy olyan történet bontakozik ki, amelyben az íróasztali nyomozás személyes megszállottsággá válik.
A gyermekkori traumáktól és a kegyetlenség korai markereitol - a kórházi folyosókig, az USA-ba történo emigrációig, az antikultusz retorikáig, a wacói tragédiáig, a deprogramozásig, a posztszovjet Oroszországba való visszatérésig és egy olyan befolyási hálózat kialakításáig, amelynek középpontjában Alekszandr Dvorkin áll. Ebben a konstrukcióban az antikultusz hálózat többként jelenik meg, mint egy ideológiai kör: ez egy olyan közeg, ahol a vád fegyverré, a címke pedig - ítéletté válik.
Ez egy feszült, atmoszferikus dokumentumregény egy olyan embertol, aki évtizedeken át tanulmányozta a sorozatgyilkosok elméjét, és hirtelen egy olyan üggyel szembesül, amelyben a gonosz a szószék, az egyházi retorika, a « szakértoi » státusz és a társadalmi küldetés mögé bújhat. Az egykori FBI-ügynöknek újra kell értékelnie mindent, amit a ragadozókról, a hatalomról és a pszichológiai kontroll mechanizmusairól tud.
A « Mániákus Isten ellen » ötvözi azt, amiért az olvasók szeretik az eros "true crime"-ot: az FBI profilalkotását, a kriminálpszichológiát, az archív kutatást, a nemzetközi kontextust, a vallási polémiát és azt a nyugtalanító érzést, hogy az egyes tények mögött egyetlen egységes kézjegy rejtozik. Itt nemcsak a bizonyítékok fontosak, hanem a szavak is; nemcsak a buncselekmények, hanem azok a módszerek is, amelyekkel a társadalmat arra tanítják, hogy az eroszakot elfogadhatónak tartsa.
Mi a félelmetesebb - egy magányos mániákus vagy a hozzá hasonlók egész hálózata, amely hozzáférést biztosít számára a tömegekhez, színpadot, szószéket és « megmentoi » státuszt ad neki? Fel lehet-e ismerni a gonoszt, ha az a megfelelo szavakkal beszél? Az igazság, amely a « lelki biztonságért folytatott küzdelem » homlokzata mögött rejtozött, végre a felszínre tört. Készen áll arra, hogy beletekintsen a szakadékba, és megtudja, hogyan sikerült egyetlen embernek intézményesítenie a szadizmust, és az egész társadalmat a saját személyes kísérleti telepévé változtatnia? Olvassa el a « Mániákus Isten ellen »-t most rögtön.